Tokaji Borlovagrend

Mi tavaly egy borral vettünk részt az árverésen, az idén két tételt küldünk. Egy száraz és egy édes késői szüretelésűt. A pincészet filozófiája szerint szárazban birtokbort készítünk, ami legjobb tételeinkből kerül házasításra – az egyedi dűlők szépségét azonban nem tudja megmutatni. Nagyjából 6-7 dűlő termését dolgozzuk fel és érleljük minden évjáratban birtokborok alapanyagául, de a Mestervölgy, Király, Úrágya dűlők tételeit – ha az évjárat megengedi – kis mennyiségben szívesen iskolázzuk önállóan. Ezek a kicsiny tételek abszolút alkalmasak arra, hogy a dűlők viselkedését megismerjük. Amit nálunk szerencsésebb helyzetben lévő borvidékek több száz éve gyakorolhatnak, azt nekünk újra kell kezdenünk. Ahhoz, hogy egyedi és értékes borokat készíthessünk, az egyetlen út az, ha a területeket tökéletesen megismerjük. Ezért tartom elengedhetetlennek, hogy a borárverés résztvevői, akik igényes fogyasztók, évről-évre ezzel is segítsenek bennünket munkánkban. Ez a segítség persze nem csak nekünk szerez örömöt!”

„Kimondottan öröm számunkra, hogy a múlt évi árverésen 2012-es évjáratú Úrágya Furmintunk elkelt. Méghozzá nem is akármilyen helyen lehet kóstolni: az Onyx Étterem gondolta úgy, hogy ennek a tételnek helye van a borlapon. Hozzájuk hasonlóan sokkal több komoly étterem is részt vehetne a licitáláson, hiszen az egyedi ízekhez különleges és egyedi borok is kell, hogy társuljanak. Elég sok külföldi tapasztalatot szereztem már ezen a téren és a legtöbb helyen azt láttam, hogy egy igényes étterem a kizárólag saját részre kiválasztott és palackozott borokat kínálta. Ez a baszk földtől Burgenlandig mindenütt napi gyakorlat.

Ruprecht László vezetésével nálunk is működik egy kimondottan lelkes és a szakma legjobbjait felvonultató csoport, a Stílusos Vidéki Éttermiség. Olyan chefek, akik komolyan veszik az igényes hazai konyha újjáélesztését alapanyagokkal, eljárásokkal és persze a borokkal is számolva. A hozzájuk hasonló szakembereknek több lehetőséget kellene kapniuk ahhoz, hogy valóban egyedi ízekre tudják komponálni ételeiket – ez pedig borok nélkül értelemszerűen nem megy.

Talán pont a gasztronómiában elérhető nagyobb sikereket lehetne elősegíteni azzal, ha például kisebb tételeket is lehetne árverezni. Már ugyan alakulnak nagyobb számban azok a társaságok, baráti közösségek, amelyek egy-egy tétel megvásárlására összeállnak, de szerintem ennek nagyobb teret kellene engedni.

Minden kezdeti nehézsége ellenére úgy érzem, hogy az árverésre szüksége van egy ilyen borvidéknek, hiszen amúgy is jó néhány évtizedet elveszítettünk. Az építkezést nem lehet abbahagyni. Az idei induló, 2013-as száraz furmintunkról pedig csak azt tudom mondani, hogy nagyon szép!”

Lejegyezte: Mg